Ma pihenős napunk volt. Sík terepen (csoda lett volna, ha nem) ez a táv két hét után nem lehet komoly feladat. Mindössze a vonalvezetéssel akadtak kisebb gondok.
A tegnapi vihar után nagyon jó gyalogló időre ébredtünk. A nap alig-alig bújt elő a felhők mögül, kb. 24 fok, néha még szellő is volt. Ennek ellenére ömlött a víz rólunk, annyira párás volt a levegő. Egy Natura 2000-es park mellett mentünk elég sokáig, őzeket, sast, (azt hiszem) kócsagokat láttunk. Mivel a területen táblák tiltották a gombaszedést, ezért néha bementünk az erdőbe gombát keresni (nem szedni!), de nem sok sikerrel. Mikor településhez értünk, az addigi kényelmes utunk eltűnt egy lelakatolt kerítés kapu mögött. Szerencsére a kapu mögötti és az azzal szomszédos telek kerítése egymástól olyan 70-80 cm-re volt, pont elfértünk. Alig pár száz méter után újra izgulhattunk. A falu végén lévő csatornán (folyón?) a gps szerint nem volt fix átkelő. Az oda vezető út neve és egyéb jelek arra utaltak, hogy komp átkelés lesz. De akkor miért nincs egyetlen vízi jármű sem és miért olyan elhagyatott a kikötő?
Pár lépés és megtaláltuk a magyarázatot: a folyó felett új gyalogos híd vezetett át.
A híd túloldalán lévő településről kivezető mintegy 4 km-es nyílegyenes dűlőút is csapdának bitonyult. Talán gyanúsnak kellett volna lennie az utat lezáró sorompónak, de a mellette elvezető, alaposan kijárt csapás megnyugtatott: a sorompó a járművek miatt van. Láttunk már sok ilyet otthon is. Néhány km-rel később oldalra letértünk, hogy elérjünk egy aszfalt utat. Nos, ezt egy frissen felhúzott kapu akadályozta meg, ami a bekötő utat teljesen lezárta. A többit a terület jellegzetességére bízták. Errefelé nem csak utak szabdalják fel a földeket, hanem öntöző csatornák is. Ezek változó szélességűek és mélységűek, de a bennük folyó víz miatt nem lehet rajtuk átmászni. Menjünk vissza egy másik bekötő útra? És ha ott is lezárásba botlunk? Inkább megkerestük a kapu gyenge pontját. Bár mindkét vége belógott a csatorna felé, az egyik vége nem eléggé. A vízig lemásztunk, és a kapuba kapaszkodva, a viz fölé belógva végül meg tudtuk kerülni azt. Remélem a továbbiakban nem kell ilyen mutatványokat előadnunk.
(Latisana, 5,5 óra, 20 km)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése