Ma végképp búcsút vettünk a hegyektől, és idén már nem is térünk vissza hozzájuk. Vár ránk a síkság...
Az esti-éjszakai eső után kíváncsian vártuk a reggelt: fog-e esni? Elég felhős égre ébredtünk, de ahogy jött fel a nap, fogytak a felhők. Mire elindultunk, tiszta volt az ég és egész estig az is maradt. Csak kicsit volt meleg, 28 fok max. Szerencsére ezt már csak este, a mai szállás udvaráról láttuk (tegnap errefelé jártunk):
Útközben egyébként volt minden, amire előzetesen számítottunk: reggeli harmat és esőcseppek összeszedése bakanccsal és nadrággal, kilométeres egyenes, árnyéktalan aszfalt, kisvárosok szívélyes emberekkel, piac gyümölccsel, árnyékos dűlőutak, bolt sajttal és zsemlével. A nagy táv ellenére nem igazán unatkoztunk.
Ma mindenképpen mosnunk kellett, tegnap az eső miatt elmaradtunk vele. Titkon reméltük, hogy a házinéni felajánlja a mosógépét, de csalódnunk kellett. Kis túlzással az üres mosógépre rakott lavórban mostunk. Nem lettünk a hölgy barátai.
A szállásunk egyébként ma egészen más stílusú:
A szállásunk egyébként ma egészen más stílusú:
Bár ma reggel járt reggeli a szálláshoz, az elég karcsú volt: narancslé, kávé és egy darab sütemény. De edzettek vagyunk, ennyivel is elüzemelünk egy darabig. Az már nagyobb probléma volt, hogy két este (nap) telt már el főtt étel nélkül. Vacsi kell! Szerencsére van étterem a közelben, hajrá! Persze hogy annak a viharnak is ekkor kellett ideérnie. Futva, kicsit elázva estünk be az étterembe. Ahol nagy nehezen közölték (szép nyelv az olasz, mást nem is kell tudni), hogy ma tematikus est van (dj, kareoki, grill kaja). Eszi, nem eszi, nem kap mást. Engedtünk az erőszaknak: kaptunk fejenként egy-egy grillezett csirkecombot, saslikot, virslit, kolbászkát, kukoricakását és sültkrumplit. Összesen csak egy fél virsli élte túl az estét. Sikerült behoznunk a lemaradásunkat és megünnepelni aug. 20 - t!
(Carlino, 9 óra, 34,5 km)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése